Alapszabály

ÖREG DIÁKOK HALASI EGYESÜLETE ALAPSZABÁLYA

A jelenléti íven szereplő Alapítók az egyesület tevékenységét és működését az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény –a továbbiakban Ectv.-, valamint az 1959. évi IV. törvény –a továbbiakban Ptk. alapján létrehozták az Öreg Diákok Halasi Egyesületét.
Az Öreg Diákok Halasi Egyesülete 2013. augusztus 26.-i közgyűlése az alábbi alapszabályt fogadta el.

I.
Az Egyesület adatai
1. Az Egyesület neve: Öreg Diákok Halasi Egyesülete
2. Az Egyesület székhelye: 6400. Kiskunhalas, Sétáló utca 8.
3. Az Egyesület működési területe: Magyarország

II.
Az Egyesület célja és feladatai
1. Az Egyesület célja: Kimagasló, érték teremtő pedagógiai tevékenység elismeréseként pedagógus kitüntetés alapítása, adományozása,ezen keresztül néhai Csiszér Erzsébet tanárnő (továbbiakban Tanárnő) életének, munkássága értékének megőrzése.
2. Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében együttműködik minden állami, társadalmi és gazdálkodó szervezettel, más egyesülettel és szövetséggel, amelyek segítik az Egyesület eredményes működését és céljainak megvalósítását. Az Egyesület egyéb közéleti tevékenységet nem folytat.
3. Az Egyesület céljai megvalósításához szükséges anyagi feltételek megteremtése érdekében a jogszabály előírásai szerint gazdasági, vállalkozási tevékenységet nem folytathat, gazdasági társaságot és alapítványt nem hozhat létre, ilyenbe tagként nem léphet be.
4. Az Egyesület feladatai:
* Cum Gratia– kitüntetés alapítása, a kitüntetettek kiválasztása, és a díjátadás megszervezése.
* A Tanárnő sírjának rendszeres karbantartása
* A Tanárnő életét bemutató dokumentumok összegyűjtése, rendszerezése, feldolgozása
* Az egykori tanítványok (tagok és pártoló tagok) közötti kapcsolat szervezése, támogatása, erősítése;

III.
Az Egyesület tagsága
1. Az Egyesület tagja lehet az a nagykorú természetes személy, aki elfogadja az Egyesület Alapszabályát és belépési nyilatkozatban vállalja, hogy tevékenyen részt vesz az Egyesület munkájában, valamint a kívánt rendszerességgel fizeti a tagdíjat.
A rendes tag felvételéről – írásbeli felvételi kérelme alapján – az Egyesület Elnöksége dönt.
Az Egyesület tagjának jogai:
– részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, továbbá a Közgyűlés határozatainak meghozatalában, észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat az Egyesület működésével kapcsolatban;
– a tag ajánlásokat tehet az Egyesületet érintő kérdések megtárgyalására;
– felvilágosítást kérhet az Egyesület tevékenységéről, amelyre az Egyesület 30 napon belül köteles választ adni;
– választhat, illetve választható az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerveibe, illetve tisztségeire;
– indítványt tehet a Közgyűlés és az Elnökség napirendi pontjaira;
– betekinthet az Egyesület nyilvántartásába;
– az egyesület bármely szervének törvénysértő, alapszabály ellenes határozatát – a tudomására jutástól számított 30 napon belül – a bíróság előtt megtámadja;
– a tagok egyharmada írásban ok és cél megjelölésével rendkívüli Közgyűlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti.
2. Pártoló tag lehet minden olyan természetes személy, aki az Egyesület Alapszabályát elfogadja, és anyagilag támogatja az Egyesület működését. A pártoló tag az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt. A pártoló tagok az egyesület szerveibe nem választhatnak és az egyesületi szervek döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehetnek részt. Költségvetési szerv egyesület pártoló tagja nem lehet. Pártoló tag csak személyes érintettsége esetén jogosult az egyesületi határozatok megtámadására.
3. Az Egyesület természetes személy tagjai jogaikat kizárólag személyesen gyakorolhatják.
4. Az Egyesület tagja köteles az Egyesület Alapszabályát, határozatait betartani, valamint részt venni az Egyesület munkájában, elősegíteni a kitűzött célok megvalósítását.
5. A tagi viszony megszűnik:
1. kilépéssel
2. törléssel
3. kizárással
4. a tag halálával

Kilépés: Az egyesület tagja éves tagdíjat fizet. A tagsági viszonya kilépéssel szűnik meg, ha a tag nyilatkozik írásban kilépési szándékáról. A kilépést az elnökségnek kell bejelenteni.
Törlés: Azt a tagot, aki tagdíjfizetési kötelezettségének önhibájából a befizetési határidő lejártát követő 30 napig nem tesz eleget, ezt követő 30 napon belül fel kell szólítani –határidő megjelölésével- a tagdíjhátralék befizetésére. Amennyiben a felszólításban megjelölt határidő eredménytelenül telt el, a tagot a következő hónap első napjától törölni kell a tagnyilvántartásból. A tag törléséről az elnökség határozatot hoz, amely ellen a közgyűléshez lehet jogorvoslattal fordulni.
Kizárás: A tag akkor zárható ki, ha magatartása tagsági jogviszonyához méltatlan. (Pl.: azt, akit bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől eltiltott.) A tag kizárásáról az Elnökség dönt. Döntése ellen 15 napon belül halasztó hatályú fellebbezés terjeszthető elő a Közgyűléshez.
A kizárás alá vont tag garanciális jogai:
– az eljárás megindításáról az értesítést az elnök küldi meg a kizárásra okot adó körülmény és cselekmény tudomására jutást követő 15 napon belül
– a kizárás alá vont tag az eljárás során személyesen vagy képviselttel, szóban és írásban fordulhat az elnökséghez
– a kizárásról szóló határozatot az elnök írásban közli a határozat megszületését követő 15 napon belül
– a kizárt tagot figyelmeztetni kell a jogorvoslat lehetőségére.

Pártoló tagi viszony megszűnik:
-a tag halálával.
Az Elnökség tagjainak ügyében a Közgyűlés dönt.
7. A tagdíjat az Elnökség javaslatára a Közgyűlés állapítja meg.

IV.
1. Az Egyesület szervei:
• Közgyűlés,
• Elnökség.
. Felügyelő Bizottság
2. A Közgyűlés az Egyesület legfőbb szerve, amelyet a tagok összessége alkotja. Az egyesület legfőbb szervét szükség szerint, de legalább évenként egyszer össze kell hívni. A legfőbb szervet össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetve ha azt a tagok legalább egytizede – az ok és a cél megjelölésével – kéri. A tagnyilvántartásban szereplő tagok részére igazolható módon meghívót kell küldeni legalább tíz nappal a Közgyűlés időpontja előtt. A közgyűlési meghívóban közölni kell azt az időpontot, amelyben az ismételt Közgyűlést meg kell tartani, ha az eredeti időpontban megtartott Közgyűlés nem határozatképes.
A Közgyűlés határozatképes, ha a tagok legalább 50%-a + 1 fő jelen van. Ha a határozatképesség hiánya miatt a Közgyűlést el kell halasztani, ismételten a Közgyűlést 1 hónapon belüli időpontra kell összehívni. A határozatképtelenség miatt megismételt Közgyűlésre – amennyiben nem az eredeti közgyűléssel azonos napon kerül megtartásra – új meghívót kell kiküldeni és a megismételt közgyűlés – azonos napirend mellett is – csak akkor határozatképes a megjelentek számára tekintet nélkül, ha mind az eredeti, mind a megismételt közgyűlésre szóló meghívó tartalmazza ezen jogkövetkezményre való figyelmeztetést.
3. A Közgyűlést össze kell hívni:
– ha a tagok egyharmada cél és az ok megjelölésével írásban kéri ezt,
– ha az Elnökség rendkívüli Közgyűlés összehívását tartja szükségesnek,
– Elnök mandátumának lejártakor,
– Ectv. 11.§ (3) bekezdésének b) pontjában foglaltak esetén a bíróság elrendeli
4. A Közgyűlés összehívása az elnök feladata.
5. A Közgyűlés üléseit az Elnök vezeti. Az Elnök a Közgyűlés levezetésével mást is megbízhat.
A Közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök és két, a Közgyűlés által megválasztott tag hitelesít.
6. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
– az alapszabály megállapítása és módosítása;
– az éves költségvetés, illetve az előző évről szóló számviteli beszámoló elfogadása, ha törvény eltérően nem rendelkezik;
– az ügyintéző és képviseleti szerv éves beszámolójának elfogadása;
– az egyesület más egyesülettel való egyesülésének vagy feloszlásának kimondása,
– az ügyintéző és képviseleti szerv tagjainak megválasztása és visszahívása,
– tagdíj mértékének megállapítása;
– az Elnökség éves beszámolójának elfogadása;
– döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe utal.
7. A Közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Minden tagnak egy szavazata van.
8. A tisztségviselők megválasztása titkos szavazással történik. Ettől a tagok 2/3-ának döntésével a Közgyűlés eltérhet. Megválasztottnak azt a személyt kell tekinteni, aki az érvényes szavazatok több mint felét megszerezte. Amennyiben a jelöltek közül valaki nem kapja meg az érvényes szavazatok több mint felét – abban az esetben a tisztségre jelölt két legtöbb szavazatot szerzett személy között újabb szavazást kell tartani.
A megismételt szavazás győztese a legtöbb szavazatot kapott személy lesz.
9. A Közgyűlés ülései nyilvánosak. A tagok egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal a nyilvánosságot kizárhatják, ha valamely Egyesületi tag jogos magánérdekének védelme vagy közérdek ezt szükségessé teszi.
10. Az Elnök a Közgyűlésre tanácskozási joggal meghívhatja állami, társadalmi, gazdasági, média szervezetek és magánszemélyek képviselőit.
12. Elnökség
Az Elnökség két Közgyűlés közötti időszakban irányítja az Egyesület működését. Az Elnökség szükség szerint, de naptári évente legalább egyszer ülésezik. Az Elnökséget az Elnök igazolható módon írásban hívja össze. A soron következő Elnökségi ülés időpontját a folyó Elnökségi ülésen határozzák meg. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről 5 nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak.
Az Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Az Elnökség határozatképes, ha tagjai több mint 50%-a jelen van. Határozatképtelenség esetén legkésőbb 30 napon belül az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon az elnökségi tagok több mint 50%-a jelen van. Az Elnökség üléseire – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatók meg konzultációs jogkörrel.
13. A 3 tagú Elnökséget, tagjai közül az Elnököt a Közgyűlés választja meg az Egyesület tagjai sorából 3 éves időtartamra.
14. Az Elnökség feladata és hatásköre:
– tagsági viszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos eljárás;
– a Közgyűlés összehívásával, működésével kapcsolatos előkészítő és a Közgyűlés munkáját elősegítő szervező tevékenység;
– az Egyesület gazdasági tevékenységével kapcsolatos döntés előkészítő munka, az éves programok, költségvetés megvitatása és elfogadása;
– az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának – mely nem lehet ellentétes az alapító okirattal – megvitatása és elfogadása;
– az Elnök éves beszámolójának elfogadása;
– személyzeti munka irányítása;
– tisztségviselők, ügyintézők beszámoltatása;
– az Egyesület tagjának kizárásával kapcsolatos eljárás;
– az emlékplakett – díjak átadásával kapcsolatos kiválasztási és szervező munka
– minden olyan eljárás, amely nem tartozik a Közgyűlés hatáskörébe
Az Elnökségnek csak olyan személy lehet a tagja, aki nincsen eltiltva a közügyek gyakorlásától és tagja az Egyesületnek.
Az Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.
15.Felügyelő Bizottság
A 3 tagú Elnökséget, tagjai közül az Elnököt a Közgyűlés választja meg az Egyesület tagjai sorából 3 éves időtartamra.
Ellenőrzi az Egyesület jogszabályok szerinti működését, gazdálkodásában a vonatkozó előírások érvényesülést. Tevékenységét saját munkaterve alapján végzi és évente egyszer tájékoztatja a közgyűlést. Jogsértés észlelése esetén haladéktalanul értesíti az Egyesület elnökét. Az FB. évente legalább kétszeri összehívásáról az FB. Elnöke gondoskodik, üléseiről jegyzőkönyv készül.
16. Az Egyesület tisztségviselői
Az Egyesület elnöke
Az Egyesület elnöke az elnökség tagjai közül kerül ki.
Az új Elnök megválasztására a Közgyűlést az aktuális Elnök mandátuma lejártát megelőző hétre össze kell hívni. Az újonnan megválasztott Elnök bejelenti a személyi változást az illetékes szerveknek.
Az Elnök tevékenységével a Közgyűlésnek felelős.
Az Elnök feladata és hatásköre:
– az Egyesület tevékenységének koordinálása;
– a Közgyűlés összehívása, határozatainak ellenjegyzése;
– a Közgyűlés és az Elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásának irányítása és ellenőrzése;
– kapcsolattartás más társadalmi, gazdasági és média szervezetekkel;
– irányítja az Elnökség munkáját;
– vezeti az Elnökség üléseit;
– képviseli az Egyesületet;
– intézkedik és dönt a hatáskörébe utalt ügyekben;
– összehívja az Elnökség üléseit;
– irányítja az Egyesület gazdálkodását;
– utalványozási jogot gyakorol;
– minden olyan feladat ellátása, amelyet a közgyűlés és jogszabály az Elnök hatáskörébe utal.
17. Az Egyesület elnökének helyettesítése
Az Elnököt távollétében, vagy akadályoztatása esetén annak eseti megbízásával egy elnökségi tag helyettesíti. A helyettesítő személy az eseti megbízás alapján járhat el képviselőként.
18. Felügyelő Bizottság Elnöke
Személyét a Felügyelő Bizottság tagjaiból a Közgyűlés választja meg. Szervezi és irányítja az FB. munkáját, gondoskodik az éves beszámoló időbeni elkészítéséről.

V.
Az Egyesület vagyona és gazdálkodása
1. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet az Elnökség fogad el. Az Egyesület gazdálkodásáról az Elnökségi jelentést készít, amelyet elfogadás céljából a Közgyűlés elé terjeszt.
2. Az Egyesület működéséhez szükséges bevételeket az alábbiak jelentik:
– tagsági díjak, amelyet a Közgyűlés állapít meg;
– pártoló tagsági díjak, melyeket a Közgyűlés állapít meg;
– magán és jogi személyek támogatásai;
3. Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület tagjai az Egyesület tartozásaiért – a befizetett tagdíjakon túlmenően – nem felelnek. Az Egyesület pénzeszközeit számlán kezeli. A bankszámla feletti jogosultságot két elnökségi tag láthatja el együttesen.

VI.
Az egyesület megszűnése
a) az egyesület egy másik egyesülettel egyesül (összeolvad, beolvad),
b) a legfőbb szerve a feloszlásáról határoz,
c) a bíróság feloszlatja,
d) a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszűnteti vagy megállapítja megszűnését,
e) a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti, és az egyesületet a nyilvántartásból törlik.
(2) A b)-e) pontjaiban foglalt esetekben az egyesület jogutód nélkül szűnik meg. A b) pontjában foglalt esetben végelszámolási eljárást, a c)-d) pontjában foglalt esetekben pedig kényszer-végelszámolást kell lefolytatni.
Az egyesület megszűnése esetén vagyonáról a közgyűlés rendelkezik, felszámolóként az egyesület volt ügyintéző szerve, az elnökség jár el.
Ha az egyesület feloszlatással szűnt meg vagy megszűnését állapították meg, és a vagyon hovafordításáról nem történt rendelkezés, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül és azt közérdekű célra kell fordítani.

A tagság bármely címen történő megszűnése a volt tagot nem jogosítja fel a tagdíj visszakövetelésére.

VIII.
Vegyes és záró rendelkezések
Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre az Ectv., valamint a Polgári Törvénykönyv 61.§-64.§-ai az irányadóak.
Az Öreg Diákok Halasi Egyesület Alapszabályát a 2013. …augusztus 26.-i Alakuló Közgyűlés fogadta el.

Kelt: Kiskunhalas, 2013. augusztus